[{"img":"https://dka.oszk.hu/061300/061309/magyar_nemzeti_parkok.jpg","title":"Magyar Nemzeti Parkok","description":"MAGYAR NEMZETI PARKOK\r
Aggteleki Nemzeti Park\r
Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre. A nemzeti park területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben, a Szlovák-karszt barlangjaival együtt, felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. Ezek közül látogathatóak: Meteor-, Vass Imre-, Kossuth-, Béke-, Rákóczi-barlang.\r
Balaton-felvidéki nemzeti park\r
Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként -2003-ban Európa Diplomás területté vált.\r
Bükki Nemzeti Park\r
A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába. A Bükk hazánk átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk meghaladja a 800-900 m-es magasságot. A Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára.\r
Duna-Dráva Nemzeti Park\r
A Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén, közel 50.000 hektár területen húzódik. A folyókat övező tájak képét a víz munkája alakította ki. Az ártéri területeken rendkívül változatos élőhelyek találhatóak, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A Duna-Dráva Nemzeti Park magába foglal öt tájvédelmi körzetet és 19 természetvédelmi területet. A védett területek nagy része egyúttal az EU ökológiai hálózata, a NATURA2000 részét képezi.\r
Fertő-Hanság Nemzeti Park\r
A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 ha, amelynek Fertő táji része - 1977-től tájvédelmi körzet, 1979-től az UNESCO Bioszféra Rezervátum hálózatának tagja, 1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely, az ún. Ramsari-területek között is szerepel -, 1991-ben nyerte el a nemzeti park rangot. A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.\r
A Duna-menti Sárköz területén található Gemenc ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom. Gemenc híres a kiváló gímszarvas és vaddisznó állományairól.\r
Gemenc\r
Béda-Karapancsa\r
A Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik \"legsűrűbben lakott\" területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek.\r
A nemzeti park területe (80.135 hektár) a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába. Hazánk első, 1973-ban alapított, egyben a legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának létrehozásához egy, a többek között Konrad Lorenz által támogatott nemzetközi összefogás is hozzájárult.\r
Hortobágyi Nemzeti Park\r
Kiskunsági Nemzeti Park\r
1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.\r
Körös-Maros Nemzeti Park\r
Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit – például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a Kardoskúti Fehér-tavat. Szinte ezzel egy időben, már a 70-es években felvetődött egy Körösvidéki Nemzeti Park gondolata, de csak 1994. májusában állt fel. Az ezt követő másfél év munkájának eredményeként elkészült a Nemzeti Park megvalósítási koncepciója, amely alapján 1997. január 16-i időponttal megalakult az ország hetedik nemzeti parkjaként, a Körös-Maros Nemzeti Park.\r
Őrségi Nemzeti Park\r
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.\r
Duna-Ipoly Nemzeti Park\r
Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán az egyik legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis-Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé.\r
Készítette: Karakás Zita\r
Köszönöm a figyelmet magyar","topics":["Balaton-felvidéki Nemzeti Park","Duna-Dráva Nemzeti Park","Fertő-Hanság Nemzeti Park","Hortobágyi Nemzeti Park","Körös-Maros Nemzeti Park","Őrségi Nemzeti Park","Duna-Ipoly Nemzeti Park","Bükki Nemzeti Park","Aggteleki Nemzeti Park","Kiskunsági Nemzeti Park"],"id":"061309"}]

#Duna-Ipoly Nemzeti Park

Magyar Nemzeti Parkok